A Szimbólum
A jelkép olyan vizuális formában kódolt üzenet, amely kölcsönhatást teremt önmaga és a szemlélő között. A hozzá társított képzet megelevenedik és hatni kezd. Minden írásos magyarázat legfeljebb kísérletet tehet lényegének megközelítésére; legjobb esetben is csupán rávezet átélhetőségének szavakat meghaladó, többsíkú mondanivalójára.
A LAMMA szimbolikájáról
Meghívásra jelent meg képzeletem vetítővásznán. Érlelődött, formálódott, majd megragadta a megfelelő alkalmat, hogy szemmel látható testet ölthessen. Megjelenési formái többrétűek, ugyanakkor mondani -és kérdeznivalója lényegi oldalról azonos. Az alapjel tíz körből, korongból vagy gömbből épül. Ezek egymástól egyenlő távolságra, alulról emelkedve csökkenően (a mennyiségektől a minőségek felé haladva) helyezkednek el, így formálva fölfelé mutató háromszöget, amely építő, feltörekvő energiák áramlását hordozza. Emblémaként, a legegyszerűbb alakját tárja a szemlélő elé; csupán a tíz pötty jelenik meg egyazon színnel. Ahol a középpont (vagy térábrázolásnál a benső tengely) hangsúlya kiemelten fontos, ott a középső pötty, kör, vagy korong eltérő, (többnyire) pirosan mutatkozik. Három dimenziós kiterjedésben a gömbök négyzet alapú piramist alkotnak, amelynek energetikai gyújtópontja megegyezik a középső gömb közepének pozíciójával.
A fizikai sík nem csupán tükröződése az asztrális és mentális jellegnek, de tapasztalati és megkerülhetetlen lépcsőfoka is egyben. A tízes számsor: hologram. Ebből a tízből épül fel minden mennyiség a megnyilvánult, anyag-energia-téridő világában, ami valójában a kapu; átjárhatóság más minőségű univerzumokba. Ezen világok együttvéve a Multiverzum.
A Multiverzális Lét
A párhuzamos univerzumokat - leegyszerűsített ábrázolásban - egymáshoz közvetlen közeli (de más perspektívából, egymástól végtelenül távoli) gömbök rendezett hullámhosszú elhelyezkedésével lehet viszonylag egyszerűen bemutatni. A közöttük lévő üresség a Nihil; a senki földje, ahol kilátástalan bolyongásból születik a Valami és a Valaki; egyben a lehetőségek és új esélyek eredetpontja, amiben megtisztul és irányt vált minden; tudással, elfogultsággal és élményhalmazzal megterhelt energia.
A multiverzális átjárhatóság a tudatos frekvenciaszabályozás művészete. Ahogyan az éterben jelenlévő, számtalan fizikai elektromágneses hullám, megfelelő készülékkel fogható rádiójel hatja át ugyanazon teret, ugyanúgy bármely párhuzamos valóság megélése mindössze a behangolt vevő szándékának (és ráhangolódási ismereteinek, méginkább gyakorlatának) függvénye; aktuálisan melyiket dekódolja ezek közül. A kapcsolódás akkor teljes, ha nem csak a vevő, de az adófrekvencia is egyezőségre talál. A figyelem fókusza a személyes valóság élménye. A fókusz a szűkhatókörű, fogadásközpontú rögzültségből a teljes panorámájú, adó-vevő rugalmasság irányába korlátlanul bővíthető.
Időtlen Életsorozataink fő Műve: a Szabadulás. A határtalan világok közti Szabad átjárásnak a megélése és megtapasztalása. Ennek kezdete egy olyan állapotból való felébredés, ami szobafogsághoz hasonlít. Első lépésben, a fogságban lévő, a szobát - majd a kijárat pontját - megismerve, továbblép a ház többi helyiségének felfedezéséhez, de biztonságfüggése miatt folyton visszatér a szobába. Amint ráeszmél biztonságigényének illuzórikus mibenlétére, kilép az épületből a Szabadba...
Örvénymag - asztali dekoráció
Közepén 12cm-es, fényes acélgolyó, körülötte 22cm-es átmérőjű üveggyűrű, homokfújt világító mintával. A rejtett, csupán a mintákon megnyilatkozó fények színe és intenzitása távirányítóval szabályozható, illetve be -és kikapcsolható. A gömb egy 10x10cm-es bazalt talpazatra támaszkodik, amiből kivehető.
A fényforrást a tartozék 12V-os hálózati adapter működteti, érintésvédelmi szempontból maximálisan biztonságos.
Áramfelvétele minimális, fényerőtől függően 1 - 4 W.
Ára: 27.000 Ft
Az örvénylés: létesítő mozgás. Minden létezőt, különösen a formavilág felszínét e dinamika hívja létre.
Az örvény: érzékelhető felület, megnyilvánuló energia. A lét- és életkeletkezés legmélyebb misztériuma. Az örvény magja: a statikus és semleges mozdulatlan középpont. Tanulmányainkból tudjuk, hogy a pontnak nincs kiterjedése; mérhetetlen, formával, töltéssel és iránnyal nem rendelkező, minden kiindulás alapja, de önmagában észlelhetetlen. Mégis elfogadjuk létezését. A pont az ok és az eredet, amely az örvény által kivetíti az érzékelhető relatív valóságot. E mag az abszolút statikum.
A téridő univerzumában a pont a Jelen analogonja. A Jelen nem időegység. Nem a múlt és a jövő között haladó absztrakció, hanem az időtlenség dimenziója. Az örökkévalóság sem számadat. Nem végtelen időkiterjedést jelöl, hanem az idő örvénylő körforgásának peremén belül - a mozdulatlan középpontban - létezik.
A kerék tengelyének középpontja nem forog. A perifériától a középpont felé haladva a mozgás egyre lassul. Középen állandóság honol.
Az iránytű alátámasztása úgyszintén áll. Csak a mágneses nyíl mozdul.
A pont a Nagy Semmi, a teremtő fókusz, amelyből - és amelyen át - Minden kivetül. A semmi és a minden: egyazon érmének két oldala.
A pont semleges, de nem passzív. A pont: egység, amely a teremtés misztériumában osztódik ketté, így jön létre minden polaritás: aktivitás és passzivitás.
Meditációban, ha sikerül minden zavaró lármát és zűrzavart kiüríteni az elméből: létrejön a Semmi. Aki tapasztalta, tudja, hogy ez a "semmi" nem a szokványos, hiányérzettől vagy apátiától terhelt üresség, hanem a "hófehér tiszta abrosz", amelyre bármi kerülhet. És rá is kerül.
Az emberi mikrokozmoszban a szellemi mag jelenti e középpontot, egyben minden misztikus iskolának és hiteles vallásnak végső célját: a szellem világosságában e rejtélyes mag megsejtése, felszabadítása és az évezredes feledés homályának eloszlatása.
Szimbológia: "A spirál az örvénylés jele. A kozmikus méhben való keletkezés szimbóluma. Ha a térben egy pont keringeni kezd, akkor maga körül örvénylést támaszt és az örvénylés létrehozza a spirált. A spirál az a tölcsér, amelyen át a transzcendens világból erők szűrődnek a látható világba. A spirálok aszerint, hogy jobb- vagy balsodrásúak ellentétes hatásúak. A jobb felé irányuló örvénylés keletkező, teremtő mozgás. A jobbsodrású spirális a kozmikus ködképletektől kezdve a vérkeringésen keresztül egészen az atomvilágokig, az anyag építésének emblémája. A bal felé irányuló pedig anyagot lebontó, leépítő (szellemi légiesség felé történő) szublimatív mozgás.
Ez pontosan megfigyelhető a bolygók és napok keletkezésénél, pusztulásánál és újraszületésénél. A Kozmosz spirálködei ennek a törvénynek hatalmas égi táblára felrajzolt ábrái.
Élethullámok - meditációs lámpa
13cm-es átmérőjű, átlátszó kör-háttérből a LAMMA jelkép szerint színváltó gömbök tűnnek elő. A kör egy bazalttalapzaton áll.
A fényforrást 5V-os hálózati adapter működteti. Áramigénye: 2W.
Ára: 18.000 Ft
Élethullámok - Megújuló jelképről
Ezen lámpa színekben átúszó, egymástól független fényforrásokkal kelt folyton, pillanatról - pillanatra változó, átformálódó fényhatást. A bekapcsolás után néhány perccel a gömbök "önálló életre" kelnek, és ugyanazon látvány többé nem ismétlődik...Ezért a pillanat varázsa (az élet minden más területéhez hasonlatosan,) itt is megragadhatatlan, hiteles formában el nem tárolható. Mindössze a jelenlét vertikumának kiterjedéseiben megélhető. A lámpa szimbolikusan egyesíti létünk őselemeit. Talapzata, a súlyos és kemény bazalt kő a Földet; a piros, fölfelé mutató háttér a Tüzet; a jelet és a tűz lényegű hátteret védelmi burokként körül határoló, átlátszó pajzs a Vizet, illetve a medál és a szemlélő közti légtávban a Levegő elemet; a fények játéka pedig az Éteri minőséget rendezi egységbe. A legkülönfélébb színekben játszó gömbök együttes fényvetülete a minden színt önmagában hordozó, fehér fényt önti összegezve a szemközti felületre. Egyben a teljesség igényével emlékeztet a különböző, mégis összetartozó részek nélkülözhetetlenségére, azok dinamikus egyensúlyára.
A látvány minden esetben olyan felszín, ami önmagán hordozza az alatta lévő mélység, és az azt meghaladó magasság tartalmi szubsztanciáját. Ennek hiteles megfejtésének lehetősége egyedül a szemlélőé.
Derűs és önfeledt szemlélődést kívánok!